A környezetünk természetes módon reagál a tetteinkre. Ha belefogsz valamibe, ami egy kicsit más, szokatlan, esetleg más számára meglepő, akkor olyan kérdésekkel fogsz találkozni, mint:
– Minek csinálod, ahelyett hogy…?
– Miért erre költöd a pénzed „normális” dolgok helyett?
– Te is olyan akarsz lenni mint „ezek”?
– Szerinted ez megéri?
Gyakran gondolkodom azon, hogy miért van alapvető ellenállás az emberekben a változás ellen? Abban a pillanatban, hogy ha ki kell lépni a komfortzónából, taszítóvá válik a cselekvés, mintha a mágnes ellentétes pólusai lennének. Komfort és változás, mint tűz és víz.
Nincs egy éve, hogy elkezdtem a testépítéssel, életmódváltással és személyiségfejlesztéssel foglalkozni. Ez alatt a rövid idő alatt rájöttem arra, hogy alapvetően csak akkor tudod feloldani a fent említett „taszítást”, ha meg tudod magadnak fogalmazni azt az igazán erős célt, amiért hajlandó vagy áldozatokat hozni. Csak akkor születhet meg őszinte elhatározás, ha igazán erős és őszinte a cél is, ha hiszel benne. Boldogsággal tölt el, ha arra gondolsz, mit fogsz érezni, amikor sikerül. Ez ad majd kitartást, hogy kimozdulj a komfortzónádból.
Mentális és fizikai fittség
Ma megnéztem egy TEDxHSG talk-ot, amiben Mischa Janiec tökéletesen összefoglalta a lényeget:
Mi jut eszébe egy átlagembernek, ha meghallja, hogy testépítés?
– Csirkemell, barna rizs, brokkoli.
– Brutálisan izmos, nárcisztikus fazonok feszítenek a tükör előtt.
– Vagy a klasszikus: Szteroidok!
Pedig, az ilyen általános sztereotípiák helyett arra kellene gondolnunk, hogy a mentális és fizikai fittség együtt jár. Ha nem érzed magad jól a bőrödben, nem vagy azon az érzelmi szinten, hogy megfelelően cselekedj. Az első, amit én megtanultam ebben a sportban, hogy ha nem vagyok ott lélekben és fejben (Agy-izom kapcsolat), akkor bármit csinálhatok a teremben, nem lesz meg az elvárt eredménye, sőt, sérülést is okozhat.
Ha sportolsz, izzadni kezdesz, nagyokat lélegzel és a sok erőfeszítés után boldogsággal tölt el, amikor végzel. Ennek oka az endorfin nevű „öröm” hormon, amit a szervezeted fizikai megterhelés után termel. Belátható tehát, hogy a fizikai fittség nagymértékben befolyásolja a mentális egészségünket, így már az is egyértelmű, hogy nem fejleszthetjük az egyiket a másik nélkül. Hatnak egymásra.
Testbeszéd
Sokan nem tudnak róla, hogy a testtartásnak, a testbeszédnek milyen komoly jelentősége van. Kifejezi és hatással van személyiségünkre, kommunikációnkra, érzelmi állapotunkra.
Amellett, hogy a görnyedt testtartásnak számos egészségügyi és gerinc problémát köszönhetünk, szomorúság és bizonytalanság látszatát kelti, hatással van a mentális állapotunkra is. Ez ugyanúgy hat visszafelé is, ha elkezdünk dolgozni a fizikai megjelenésünkön, kihúzzuk magunkat, határozottabbakká válunk, boldogabbnak, kiegyensúlyozottabbnak látszunk, de a legfontosabb, hogy annak is fogjuk érezni magunkat. (Amy Cuddy egyik fantasztikus előadásában, szintén a TED-en, arról beszélt, hogy a testbeszédünk alakítja, hogy kik vagyunk valójában.)
Tükröm, tükröm, mond meg nékem…
Biztos vagyok benne, hogy a legtöbben keményen dogoztok, tanultok, húzzátok az igát valamilyen célból, de mennyire vagytok magabiztosak abban, hogy a megfelelő célért dolgoztok? Pénzügyi nyelven: Megéri-e a befektetés?
Sok más dolog mellett, számomra a testépítés megtanította, hogyan lehetek magabiztos. Mielőtt félreérted, nem, nem attól leszek magabiztos, hogy nagyobb izmaim vannak. Nem azért nézem magam a tükörben folyton („nárcisztikus” fazonok…) mert beképzelt vagyok. A tükör lehet a legjobb barátod, de a legnagyobb ellenséged is, ezt sok hölgy ismerősöm megerősítheti.
A tükör mindig felfed valami újat, apró részletet, ami fejlődött, vagy amit még fejlesztenem kell. Ez a fajta önkritika elengedhetetlen, ha valóban az a célod, hogy fejleszd a tested és ezáltal a mentális egészségedet is!
A tükörképem kíméletlenül őszintén megmutatja számomra a hiányosságaimat, de ez ad nekem bátorságot ahhoz, hogy én legyek saját magam legnagyobb kritikusa. Az ilyen jellegű önvizsgálat azért nehéz, mert nagyon egyszerű kikerülni. Nem nézünk a tükörbe és kész! 🙂
Nem azért kell megtanulnod elfogadni magadat, mert minden úgy van rendben, ahogy van! Nem azért kell megtanulnod elfogadni magadat, hogy tudd és elfogadd a hiányosságaidat! Azért kell megtanulnod elfogadni magadat, mert ha ismered a hiányosságaidat, akkor tenni is tudsz ellene.
A kudarc szükséges a sikerhez
Az emberek még mindig szenvednek attól, hogy legyőzzék a kétségeiket és tegyenek valamit ellenük. Valami mélyen legbelül megakadályozza őket abban, hogy higgyenek. Higgyenek abban hogy ha magukba invesztálnak, akkor attól sikeresebbek lesznek. Tudom, mert én is így gondolkodtam régen. Tenni valamit kitartást igényel. Mi történik ha nem vagy elég kitartó? KUDARC!
Ösztönösen igyekszünk elkerülni a kudarcot, körülöttünk mindenki óva int a kudarctól, a társadalom azt tanítja, hogy a kudarc negatív dolog, aki elbukik, abból nem lesz semmi! Had mondjak valami meglepőt:
A kudarc az egyik legfontosabb dolog, ha sikeressé akarsz válni! Sőt! Szükséged van kudarcra, hogy fejlődj!
Az igazán jó hozzáállás az (nem csak a testépítésben) ha feszegetjük a határainkat és felismerjük, hogy a kudarc egy szükséges lépés a sikerhez. A testépítők nagyon jól tudják ezt, hiszen bizonyos értelemben, minden nap átélnek kudarcokat de imádják!
Ha úgy lépsz be a terembe minden nap, hogy a saját határaidat akarod átlépni, akkor valóban fejlődni fogsz. Amikor egy gyakorlatot már képtelen vagy tovább folytatni, mert elérted a fizikai teljesítő képességed határát, az pillanatnyilag kudarc, de ettől fejlődsz hosszútávon. Minél gyakrabban éred el ezt a pontot, annál hatásosabb lesz a fejlődés.
Kudarcot megélni testépítőként szükséges. Miért ne működne ez az élet egyéb területein? Gondolj csak bele!